::::::::::::::::::::::::::::

:: Csodálatos Vagy! ::

::::::::::::::::::::::::::::

 

 

Egy idézetet szeretnék megosztani Veletek, majd hozzáfűzök néhány gondolatot, amit most számomra jelent ez a néhány sor.

 

 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

"Elfogadtam, hogy az életem része a félelem - 

Különösen a változástól való félelem...

És tovább haladtam előre,

bármennyire is azt zakatolta a szívem,

hogy forduljak vissza."

- Erica Jong -

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 

Nem az az ember bátor, aki sosem fél, hanem sokkal inkább az, aki a félelmei ellenére is cselekszik, mert tudja, hogy dolga van, esetleg küldetése, vagy egyszerűen csak elhatározta, hogy tart valamerre, és oda szeretne is megérkezni. Legyen ez valóságosan létező fizikai hely, egy város, vagy csak egy állapot, amit szeretne megtapasztalni, vagy egy magasztos cél, amit szeretne megvalósítani. De még csak óriásinak sem kell lennie ezen célnak... a félelmek mégis jöhetnek szembe velünk. Mi mégis mehetünk tovább.

 

Az igazi félelem az, amikor ezen félelmeinktől is tartunk. :) Jó kis csavar, igaz? Ezt úgy értem, hogy amikor a félelmeinket valóságosnak tekintjük, vagyis olyannak, ami teljesen jogos, blokkoló, és visszatartó, ami megállíthat minket, és ténylegesen meg is állít... ezt hívom én "a félelmemtől való félelemnek". Miközben a félelem nem más, mint egy érzelmi állapot - amiről már korábban is beszéltünk -, s mint ilyen, illékony, változtatható. Ki változtathat rajta? Én. Mindenki saját magának.

 

Ez mindig megy? Nem feltétlenül. Viszont az egyik legjobb ellenszer rá [mindaddig, míg nem tudjuk másként kezelni], ha egyszerűen csak cselekszünk a félelmeink jelenlétekor is.

 

Ez vajon ellenállást jelent? Haragudjak a félelmeimre? Nem. Sokkal inkább arra szeretnélek ösztönözni, hogy fogadd el ezt az érzelmi állapotot is. Ez csupán egy visszajelzés, amivel sokszor az a legnagyobb baj, hogy érzed. Érzed, és megijedsz tőle. Te is, én is. Mindenki tapasztalta már, milyen is maga a félelem.

 

Ahogy az idézetben is olvashatod: "elfogadtam...", vagyis nincs vele gond. Ez csupán egy kellemetlen érzés, ami sok mindent magában foglalhat, a nyugtalanság és a rossz előérzet alacsony szintjétől, az erős aggódásig, idegeskedésig, a rémületig, sőt még az idegeskedésig is. Ahogy Anthony Robbins mondja:

 

"A félelem egy bizonyos célt szolgál és az üzenete egyszerű.

A félelem egyszerűen valaminek az előérzete, ami hamarosan be fog következni, és amire elő kell készülni. Vagy elő kell készülnünk, hogy megbírkózzunk a szituációval, vagy valamit meg kell változtatnunk. A tragédiát az jelenti, hogy a legtöbb ember vagy megpróbálja tagadni a félelmét, vagy teljesen elmerül benne. Az utóbbi megközelítések egyike sem veszi figyelembe azt az üzenetet, amit a félelem közölni próbál, így hát az továbbra is üldözni fog, hogy az üzenet végre eljusson hozzád. Nem akarod megadni magad a félelemnek, és tovább erősíteni azzal, hogy a legrosszabbra gondolsz, ami megtörténhet, de úgy sem akarsz tenni, mintha nem is lenne."

 

Egy kérdés még zárógondolatként: hol létezik a félelmed? Honnan táplálkozik? A múltból. És ezt vetítjük ki a jövőre, mint kellemetlenség, bonyodalom, szörnyűség, vagy tragédia. Hol létezik a múlt? Pusztán az emlékeinkben. És a jövő? Szintén csak a képzeletünkben. Ezzel a képzeletünkben egy folytonos táncot járva élünk a múltunk és a jövőnk világában, és közben átsiklunk az egyetlen igazán fontos időmomentumon, ami a jelen pillanata. 

 

A félelmeink valójában nem léteznek másutt, csak a tudatunkban, amit mi tartunk fenn. Ahogy egy kedves barátomtól hallottam (és milyen igaza van!): "a korlátok a fejünkben léteznek." Sokan akár évekig, évtizedekig is képesek megragadni egy félelemben, miközben azok, akik észreveszik, hogy a félelem csupán egy téves gondolati mintázat eredményeként jött létre, akkor át lehet rajta lépni, mint egy lágy ködfátylon, ami mögött a nyugodt, örömteli, vagy épp izgalmas és szenvedélyes percek várhatnak ránk.

 

Jó utat kívánok, haladj bármerre is, és legyen veled az a gondolat, hogy a fátylon túl vár rád valami... valami kincs, amit csak akkor kaphatsz meg, ha átlépsz a félelmeid fátylán.

 

Üdv, Csaba

 

------------------------------------

Klopfer Csaba

Csodálatos Vagy! klub

Határtalan Egészség klub

Passzív JÖVEDELEM klub

------------------------------------