Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Vagy közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csodálatos Vagy vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Vagy közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csodálatos Vagy vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Vagy közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csodálatos Vagy vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Vagy közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csodálatos Vagy vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Egyik téli reggelen, amikor Lajcsi iskolába indult, olyan nagy köd ereszkedett a városra, hogy még a szomszéd házakat sem lehetett látni. Lajcsi egyedül botorkált a vastag ködben, míg egyszer csak valaki megérintette a vállát.
" Ki lehet az?"-kérdezte magában, s kíváncsian hátra nézett. El is csodálkozott, mert az útszéli fa ága érintette meg a vállát. S kisvártatva meg is szólalt a fa:
-Hová mégy, kisember?
-Iskolába.
-De hát oda találsz ilyen ködben?-Megbillent a fa, s két falevél hullott a földre. Lajcsinak úgy tűnt, mintha a fa sóhajtott volna. Ezért megkérdezte:
-Szomorú vagy?
A fa megrázta ágait.
-Igen, szomorú vagyok-felelte.
-A lehulott leveleidet sajnálod?
-Nem, nem azt. Hiszen tavaszra mindig új, zöld hajtásaim nőnek.
-Hát akkor fázol talán?-faggatta Lajcsi. De a fa azt felelte, hogy vastag kérge megvédi őt a hideg ellen.
-Tudom már, miért vagy szomorú!-kiáltotta Lajcsi.- A köd miatt, a sűrű köd miatt.
A faágak igent bólongattak:
-Azért, a köd miatt. Mert én tudom, mi a köd, és azt akarom neked elmondani.
Lajcsi kíváncsian hallgatta az öreg fa elbeszélését.
-A világ tele van szomorúsággal, s a köd az emberek szívéből kiáradó szomorúság.
-De alig mondta el ezt a fa, a köd oszlani kezdett s egyre erősebbek és fényesebbek lettek a napsugarak. Lajcsi felkiáltott:
-Hát a fény micsoda? A fény, ami elkergeti a ködöt?
-A fény pedig a reménység, ami a szomorú és meggyötört emberek szívéből árad.
S ez a fény örömmé vállik egyszer, s elűzi a szomorúságot, mint a napsugarak a ködöt.-A lehajló ágak most fölegyenesedtek, s megfürödtek az aranyos napsugarakban, Lajcsi pedig vidáman szaladt az iskolába.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Csodálatos az az energia,...
Köszönöm neked Élet,...
Együtt sírni, együtt örülni az emberekkel...
Csodálatos világ