Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Vagy közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csodálatos Vagy vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Vagy közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csodálatos Vagy vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Vagy közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csodálatos Vagy vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Csodálatos Vagy közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Csodálatos Vagy vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Mencseliné Urbán judit indította 14 éve
Ha a boldogságot kutatod, belül keresd, emlékezeted roppant nagy csarnokában.
Itt tiéd az ég, a föld, a tenger, a csillagok. Itt találkozhatsz önmagaddal. Csak egyetlen egy nem lehet a tiéd:a perc, amelyet elfeledtél. Amire nem emlékezünk, már nem a miénk...
Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenjét és csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes.
/ Tatiosz/
Hozzászólások eddig: 2
Klopfer Csaba üzente 14 éve
Köszönöm ezt a bejegyzést... jó beszélgetés-indító tartalom.
--
Az emlékek hová mutatnak vajon?
A múltba.
És hol él az az ember, aki az emlékeiben fürödve tud csak boldog lenni?
A múltban.
Merre halad az életünk, vajon a múlt irányába?
Nem.
Ahogy pár napja beszélgettünk róla,
mind a múlt, mind a jövő nem létezik másutt, csak bennünk.
A tudatunkkal tartjuk fent és kreáljuk.
Ami létezik, amit jó lenne mind teljesebben át- és megélni,
az a jelen pillanata - ahol az önfeledt és teljes boldogság megtapasztalható.
Buzás Julianna üzente 14 éve
A kellemes dolgokra szívesebben gondolunk vissza.Elég egy hang, egy mozdulat és megjelenik előttünk egy kedves arc. A fájó eseményeket igyekszünk elfelejteni. Bár, sokszor a legfájóbb emlékünk él a legelevenebben bennünk.Emlékeink segítségével levonhatjuk a velünk megtörtént dolgok tanulságait, a hibáinkból tanulva kezdhetünk új életet.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás